Pontosan tíz évvel ezelőtt kaptam meg első PC-met. Egy 40 MHz-es erőmű volt, a mai okostelefonokba ennek a teljesítménynek a 16-szorosát teszik.
Már akkor láttam hogy ez a dolog a jövő, és hogy mindenféleképpen ezzel szeretnék foglalkozni ha majd nagy leszek. Nagy lettem, zsebemben a mérnökinformatikusi diploma. És a jövő már nem is füghetne ennél jobban a számítógépektől, mint ahogyan azt ma elképzeljük.
Ez a legnagyobb találmány a kerék óta, és a fejlődés üteme elképesztő. Így 10 év után is vállalom, hogy ezzel akarok foglalkozni, és örülök hogy nem részegen lógtam és bandáztam (a szó rossz értelmében), hanem autódidakta módon fejlesztettem képességeimet.
Update: és megvan a dolog rosszoldala is. Ma voltam szemésznél, és hát bizony az optikus mondta, hogy tipikus geek betegség. Valamennyi dioptria kell, meg spéci nemtommilyen szűrős és bevonatú lencse, ami kimondottan a monitorbámuláshoz kell. Kedvezménnyel együtt 40-60 kiló. Gondolkodom, mert amikor felvettem azt a baszt amiben benne volt a lencse… hát… ég és föld volt a különbség a vizuálban.
No, de ha LCD kijelzőt nézel, az is károsítja a szemed?
igen, mert:
“a kijelzők nem elég kontrasztosak, ezért a szem kicsit oda vissza “zoomol” ezért elfárad”
Vaalmi ilyesmit mondott a csaj. Az lcd annyival jobb, hogy, hogy a képfrissítésből nincsen gebasz. meg az kockulós melóknál kell spéci lencse amin van valami polárszűrő ami valami tükröződést kiszű vagy mi a f.
Bejegyzések // Kommentek.