Gyönyörű, ám egyben félelmetes volt a mai utam Szegedről hazafelé. Amikor felszálltam a buszra, még minden a legnagyobb rendben zajlott. Kánikula, napfény, meleg. Aztán feltűnt a járaton csücsülve, hogy egyre sötétebb az égbolt, s lassan már csak az LCD kijelző világította meg közvetlen környezetem :-) S akkor megpillantottam az elsőt. Hirtelen tűnt fel, ugyanilyen ütemben távozott is. Cikázott, keresztül a szürkés fekete felhőkön. Igen, villámlott. Van ebben valami gyönyörű, ám egyben félelmetes is. (Most azt kérdezitek magatokban, hogy ugyan, ki a francot izgat egy átlagos villámokkal teli nap…)

A buszon többen felhördültek, elkezdett szakadni az eső, a sofőr pedig lelassított, mert nehéz ugye a viharban egyszerre vezetni és telefonálni az asszonnyal. Aztán persze épségben hazaérkeztem, de a buszról leszállva gyorsan keresnem kellett egy búvóhelyet, mert esernyő nem volt nálam (lévén, történetem elején már írtam, hogy Szegeden még minden OK volt). De most itt vagyok a kényelmes szobában, megszáradtam…

A napokban került bemutatásra az USA-ban és Kanadában az új Superman film. Európában viszont lehetséges, hogy idehaza kerül elsőként a mozikba.

Nem használok drogokat,
így is elég ijesztőek az álmaim.

Aliamona a házban. Folytköv.

Szóval egyik nap unatkoztam, éppen nem volt semmi task beütemezve. Arra gondoltam, hogy összeütök valami blogdesignt. Ez lett belőle. Tehát ha valaki azt mondaná délben, hogy az esti meccsre kell neki egy layout, akkor kb ilyen pixelhalmot tolnék az ölébe.

Észrevettétek milyen gyakran kezdek bejegyzést vagy mondatot a “szóval” szóval?

Azt már megszokhadtátok tőlem, hogy eléggé leveszem a keresztvizet a magyar televíziós média reklámairól és egyéb silány alkotásairól. Viszont most az ellenkezője következik. A Borsodi olyan szinten beletalált szerintem ezzel a “Mindenkiben van egy kis foci” reklámokkal, hogy az csak na. Mindegyik tettszik, a sorfalas, a liftes, az elesős, mind jó. Végre valami a média egén.
Asszem kellene csinálnom egy anticián kategóriát is ;)

Szóval megnéztem a Forest Gumpot. Megint. És még most is tetszett. Nagyon jó a sztori és Tom Hanks is nagyot alakít. De a legjobb az, ahogyan megy a folyamatos kommentár a film alatt. Többek közt ez a nagyszerű (a folyamatos és szórakoztató kommentár) a Galaxis utikalaúz stopposoknak-ban is. Ad valami plussz extrát a filmhez.
És ma pedig megnézed a 12 majmot! (tv2, kilenc után)

Nemtom hogy a magentásodás óta hogyan van ez a meghívóhiány, de azt tudom, hogy régebben ölni tudtak volna egyesek iwiw meghívókért. Szóval arra gondoltam, hogy itt most kisorsolok párat, mivel nekem van még csomó. Indokold meg itt kommentben hogy miért pont Te kapd, és ha ötletes/frappáns/mittomén lesz az írásod, akkor nyertél. Ha sokan jelentkeztek, akkor három meghívó talál gazdára, ha csekély lesz az érdeklődés, akkor csak egy. Különdíjként a péniszem is elvihető.
Határidő: Július 2. vasárnap éjfél
Hajrá!

Amennyire nem kedveltem az első percben, annyira kezd belemászni a fülembe a refrén dallama és a szöveg is. Lehet, hogy bejön ez a muzsika is a köztudatba, mint tavaly a Szájbergyerek?

“Itt Rádió Szokol, Rádió Szokol:
vasököl, vasököl, munkásököl,
hallgatja egész Márianosztra, Tököl.
Veled van akkor is, ha szököl.

Kitéve magnó, kitéve mankó,
fél karral már szemét a mackó:
lomtalanítás, ez ám a frankó.
Bingó-bingó, ez ám a frankó.
Menjen a sunyiba, ki nem hisz a maciba,
a tévé-maciba, a tévé-maciba
és menjen a sunyiba,
ki nem hisz a boci-boci tarkában. Vaú…
Menjen a sunyiba, ki nem hisz a maciba,
a tévé-maciba, a tévé-maciba
és menjen a sunyiba,
ki nem hisz a boci-boci tarkában. Vaú…”

A tv2 megint elkezdte leadni Steven Spielberg remek kis 10 részes sorozatát. A sztori szerintem nagyszerű, és a megvalósítás is az. Éppen csak annyi ufó van benne, amennyi még reális és amennyitől még nem csap át egy scifibe. A sztori végén a kis Dakota ismét nagyot alakít majd. Kicsit gáz hogy péntekenként éjfél után (fak) adják. 30-án lesz a harmadik rész.

Magányosan ülök. Sorstársaim kilométerekre vannak tőlem, körvonalaik elvesznek a ködben. Csak egyetlen ember kezében van a hatalom. Ő felügyel mindent és mindenkit. Mindent lát, mindent hall. Kifinomult érzékeit mimikrivel próbálom kijáttszani. Halántéklebenyem ingerlem kezemmel, mintha éppen csak gondolkodnák. Pedig a tenyeremben lévő fegyverzet miniatűr lapjai között próbálok navigálni.