Gyors meteorológiai post következik!

Szóval, a hétfői napomat Szegeden töltöttem. Már délelőtt, mikor átértem, éreztem, hogy kezd erőteljesen feltámadni a szél, így siettem az albérletbe. Mire odaértem, addigra elérte Dél-Magyarországot is az a viharos orkán, amiről hallani lehetett az előrejelzésekben. Redőny leenged, ajtó, ablak rendesen bezár, de sajnos a “csodálatos” nyílászáróinknak köszönhetően ezek mit sem értek. Hiába fűtöttem, a huzat kihűtötte az egész lakást. Az erkélyem ajtaja felett leszakadt egy nagyobb darab a falból, a kinti szkünket felborította a szél és letépte az ülőke felső részét. A szemeteszsákot felkapta és lehajította az udvarra. A villamosok megálltak, az emberek kapaszkodtak a megállókban, az öregasszonyokat elsodorta a szél (nem poén, a rádió is bemondta)…

Mikor kicsit csendesedett az idő, kénytelen voltam kimenni az utcára. Ekkor jött egy újabb kalandos periódus. Elkezdett cseperegni az eső, ami a nagy széllel párosulva eléggé kellemetlenül érintett. De a legrosszabb csak ezután jött, mert az eső átváltott jégdarabokká. Az meg már ugye kissé ijesztő, mikor kopog a fejeden a jég. Brrrrr! Szerencsére pont jött a villamos, így felszálltam rá, s a megállótól már csak 5 percre lakom, úgyhogy felszaladtam a lakásba (ahol még mindig hideg volt).
Nem tudom, hogy mi lesz még itt, de ez nem normális időjárás, barátaim. Felétek milyen az időjárás?

A mai napon volt nálnuk az államvizsga. A mi bandánkból csak a Norbi érezte úgy, hogy kiáll a bizottság elé. Megérte.
Itt egy korszak vége, blabla. Gratulálunk, büszkék vagyunk rád!

Ez a dolog, hogy nem volt egyikünk sem itt a szerkesztőség közelébe arra a gondolatra késztetett, hogy a hasonló szünetek elkerülése érdekében keresünk egy napszámost. Persze nem az ilyen 2-3 napos szünetekre, hanem azokra amikor például egyszerre megyünk hosszabb időre (>1 hét) offlineba. Persze megoldhatnánk az időzített bejegyzésekkel (mintahogyan meg is oldottuk :)), de olykor egy új arc még érdekes is lehetne, nem?
Tehát van köztetek olyan, aki bevállalna ilyenkor egy, esetleg két posztot?

A vizsgák utáni stressz leküzdése érdekében kicsit ellazulunk, és csapunk egy kis szédüléses atompartit. Szóval most elutazom Mohácsra, és szombat estig haza sem jövök. Úgyhogy addig legyetek jók, a kecó kulcsait átpasszolom az Ateenak, most mindenért Ő felel.

Aztán Atee írjál ám valamit a kedves rádiónéző gyerekeknek! Nem szeretnék arra visszajönni, hogy nem volt semmi élet itt, csakmert a grandmasta kiruccant kicsit. ;) Ti meg kommentáljatok szépenokosan.

Update: A hírek szerint sok a sebesült, de tudósítóink jelentései alapján az áldozatok közt nincsenek magyar állampolgárok.

Érdekes dolog történt velem. (Ne higgyétek, hogy ilyen dolgokon való elmélkedés teszi ki napjaimat, de ez most postot érdemel!) Egyik este MSN-ezek, bejelentkezik a pesti karaoke-műsorvezető haverom. Dumálgatunk zenékről, kinek mi a kedvenc nótája, stb. Mondom Neki, hogy nekem már 12 éve letaszíthatatlan a TOP-ról Coolio Gangsta’s Paradise című dala (aki ismer, az tudja, hogy tényleg így van). Mondja, azt Ő is szereti, de Neki az eredeti változata is bejön.

MI VAN???

Nevetve próbáltam meggyőzni, hogy ennek nincsen eredeti verziója, max ezt próbálták már többen feldolgozni, kevés sikerrel. De mivel Ő tartotta magát eredeti véleményéhez, s mivel majdnem 20 évvel idősebb tőlem, ráhagytam. De aztán bizonyítékként átküldte Stivie Wondertől a Pastime paradise című felvételt. Ilyen nincs…- ez volt az első gondolatom. De nem az volt a csalódás oka, hogy kiderült, ez nem egy önálló ötlet által megszületett Coolio dal, hanem az, hogy ez idő alatt soha senki nem mondta, hogy “Ja, igen, ez az a Stivie Wonder nóta rapesítve…” Megkérdeztem szüleimet, ők ismerik-e az eredeti dalt, de ők sem hallották még soha. Érdekes… Ti tudtátok, hogy van a 70-es évek eleje óta egy dal, amit 25 év után egy Coolio nevű fickó vitt akkora sikerre, hogy még napjainkban is mindenki tudja, mi is az a Gangsta’s paradise?

Csuklok. Egész nap. És ez már annyira idegesítő hogy csak na. Van hogy abbamarad, de max egy óra múlva megint rámjön. És már fáj. Kipróbáltam minden technikát, de semmi.

Igen, ez egy egoposzt volt. 

Nagy unalmamban elkezdtem a Web 2.0-ról szóló TDK előadásom elkészítését. A bemutatót PowerPointtal készítem. A második slide után kipróbáltam a weblapkénti mentést. Hát elég béna kimenetet produkált, ezért töröltem a legenerált html-eket és visszatértem a munkához. Írtam a slideokat, és mentettem serényen a CTRL+S kombóval. Délután ráuntam, bezártam. Aztán pár óra múlva eszembe jutott egy mondat amit még bele akartam rakni, ezért duplaklikk a fájlon és azt hittem, hogy lefordulok a székről.

Mindössze két slide volt a bemutatóban. A bevezetőkép és a tartalomjegyzék. A többi eltűnt. Gyors bezártam a progit, és nemtom miért, azt gondoltam, hogy hátha második nyitásra előjönnek az eltűntnek vélt írások. Hát nem. Kezdtem parázni. Ok, akkor mondom keresés, hátha van valami tmp fájl vagy nemtom. Nem volt.

Ezután nézem mi van a Fájl menüben. Nemtom miért néztem ide be, de megérte. Ugye az Office alkalmazások Fájl menüjének alján vannak az utoljára megnyitott dokumentumok. Mivel mostanában csak ezt a bemutatót csináltam, ezért csak ez a webkettes dolog volt ott. Viszont két példányban! Az egyik úgy volt, ahogyan elmentettem, a másik pedig úgy, hogy volt a fájlnév előtt 3 pont (…). Ez gyanús lett. Rákattintottam, és láss csodát, a teljes prezentáció nyílt elém.

Az volt, hogy miután kipróbáltam a weblpkénti mentést, akkor az azután történő CTRL+S-ekre nem ppt-be mentett, hanem már weblapként. Cseles, mi?!

Most egy nagyon érdekes, talán nevetséges PC-s problémával fordulok hozzátok (a hozzáértők gondolatban már készítik a “pistikesupport” témakörbe a bejegyzésüket rólam). A helyzet a következő hölgyeim és uraim:

• Pár nappal ezelőtt történt a dolog. Délután még minden megfelelően működött, ám este észrevettem, hogy nem nem tudok zenét hallgatni, mert néma a laptop. Nem, nincsen lehalkítva, ha erre gondoltok, tenyereteket dörzsölve.
• Szóval, nincsen rendszerhang bekapcsoláskor, nem szól a film, zene hangja, DE…(és itt jön az érdekes része a dolognak)…ha pl.midi csengőhangot vagy midi karaoke alapot játszom le, azt gond nélkül megszólaltatja. Ugyanez volt a helyzet, mikor tegnap este az Incredimail egyik karácsonyi levelét nyitottam meg és alatta szólt a Jingle Bells (gondolom midiben az is) és azt is símán elmuzsikálta nekem a gép.
• Nem jártam vírusokat ontó internetes oldalakon, semmi olyat nem csináltam, amit amúgy nem szoktam és egyik percről a másikra mégis ilyen nyavaja lett a gépemmel. A Windows hangkezelőjében (vagy mi az) semmi nincs lenémítva, lehalkítva.

Ti okosak vagytok, mitől lehet ez?

UI.: Szóval, eMeM és a többi jólelkű AE-s tanácsát követve sikeresen megoldódott a próblémám. Letöröltem a hangkártya cuccost, hozzá feltettem újra a drájvert vagy mit és azóta kifogástalanul szól minden a hangszórókból. Jaj, már úgy megijedtem, hogy valami baja lesz a masinának. Nagyon köszönöm a segítséget, barátaim! Ja…és a rokongyerekek meg nem fognak netezgetni a gépemről, míg én kajálok, ezt is eldöntöttem (mert visszaemlékezve rájöttem, hogy pont akkor romlott el).

A kereskedelmi csatornázás egyik csodálatos vívmánya a műsor közbeni megszakítások. Nem biztos, de ha jól tudom, akkor elvileg egy óra műsorban csak maximum 10% reklám lehet. Ez ugye óránként 6 perc. Namost épp ma direkt mértem, és a tv2-n ennek duplája volt, azaz 12 perc. És nem is a szokásos ajánló-reklám formában, hanem keverve. Volt reklám aztán ajánló aztán megint egy kis reklám és a végére megint némi ajánló.

A három perces reklámmal és ajánlóval még csak-csak kibékülnék, de ez így már WTF!!!

Mostanában azt vettem észre, hogy ha valami jó/rossz/érdekes dolog történik velem, akkor egyből elkezdem fejben fogalmazni azt a posztot ami majd ide kerül. A.k.a fejben blogolok. Na ez csak azért jutott eszembe, mert hazafelé a buszon is ez a taszk futott a fejemben, és majdnem elfelejtettem leszállni.

Normális dolog ez? Ön blogol fejben?  IGEN  NEM (válaszát aláhúzással kommenttel jelezze)