Első rész.

Oszi tekerd be gyorsan, hogy mire hazaérek addigra lentlegyen!

(via lipi) 

Naszóval kinéztem énis egy telót magamnak mert már ideje lenne beújítani és a nokia 5700 tudása nekem tökéletesn megfelelne, bár a wlan-t hiányolom belőle, de üssekő. Rendelkezik valaki ezzel a készülékkel? Mi a tapasztalata?

(via pto.hu) 

Tegnap végére értem a Heroes sorozat első évadának. Tudom, sokan vagytok, akik már vagy a TV-ben vagy a gép előtt, de hónapokkal ezelőtt befejeztétek az epizódokat. Nekem most jutott rá elég időm, kedvem. Hát…mit is mondhatnék. Amennyire nem értettem pár hónapja, hogy mit Heroes-ozik mindenki, most annyira meghajlok a sorozat alkotói előtt. Én teljesen másra asszociáltam a cím hallatán. Persze az első rész megtekintése után már képben voltam, hogy miről is lesz szó. Profi módon megírt történet, a trükkök kivitelezése is igazán látványos. Én feliratosan néztem, bár a beharangozó részeket szinkronosan láttam a TV-ben és meglepő módon, úgy is bejött a dolog. Nagyon jól megoldották az elvarratlan szálak nyitva hagyását, hiszen… SPOILER ON:

És a legfontosabb kérdés, amit nagyon nem értettem a legvégén. Ok, hogy Hiro a múltba teleportált, de mi történt ott vele csata közben??? Help me!

SPOILER OFF! 

Júniusban, mint arról már beszámoltam, hatalmas szerencse ért, ugyanis egy internetes játék keretein belül nyertem egy 100.000 ft-os vásárlási utalványt az ATC üzletétől. A nyereményt, úgy érzem, hasznosan költöttem el, mert a családom minden tagja kapott belőle valami kis meglepetést. Anyukám pl. egy gyönyörű, keretezett olajfestményt, apukám barkács kellékeket, stb.  Magamat egy TV állvánnyal és egy új házimozi hangcuccal leptem meg. Ezt az oklevelet kaptam a bolt vezetőjétől. Mikor megérkeztem, a tulaj készséggel fogadott, mindjárt beinvitált az üzletbe és fotósok vakujának villogása közepette átadta a főnyereményt igazoló iratot. Nagyon boldog voltam, igazából még nem nyertem soha semmit. Az üzlet nagyon szép, főleg a műszaki rész nyerte el a tetszésem. Aki Szegeden jár és teheti, feltétlenül menjen be szétnézni. Amikor körbementünk a boltban, a főnök megmutatta legnagyobb büszkeségét a 10.000.000 ft-ot érő (nem tévedés, tényleg tíz millió) hangfalpárt, amihez egy szintén 10 millás erősítő is tartozik. Bekapcsolta és egy koncertfelvétellel mutatta meg, mire is képes a "ketyere". Hű…tátva maradt a szám, az biztos. Ha majd egyszer LOTTO 5-öst is nyerek, beruházok egy ilyenre. Csak kell majd neki a hely, mert kb 2 méter magasak Na, abbahagyom a szóf*sást, csak végre már el kellett mesélnem ezt is.

Paradicsom országban kitalálja pár lelkes kis paradicsom, hogy akkor most ők alapítanak egy gárdát azzal az elképzeléssel, hogy majd ők önkényesen gatyába rázzák paradicsomországot, mert ők azt hiszik hogy ez az ő feladatuk, és ezt miért is ne neveznék el hőnszeretett országukról. Paradicsomország jó hely, okos törvények óvják a kis paradicsomokat, ezért ilyet nem lehet csak úgy, szóval akkor legyen úgy, hogy azt mondják hogy az ő feladatuk a kisparadicsomok átsegítése a zebrán meg mittomén. Kell egy vezír is, hmm hmm kilegyen. Van itt egy Mr. Ketchup. Őt sokan ismerik és szeretik is, legyen ő a kapitány. Van nekik egyenruhájuk, meg hierarchikusan felépülő vezetőségük (pedig ők nem karhatalom), de ennek ellenére ők csak paradicsomlevet osztanak majd saját bevallásuk szerint.

Buta kis paradicsomok ezek, akik rambófilmeken nőttek fel, de gyávák beállni katonának és most azt hiszik hogy akkor megcsinálják piciny paradicsomcserkész galerijüket.

Na, akkor úgy látom hogy már megy a mkAvatar reg, úgyhogy tessék rohanni és regisztrálni, és akkor az e-mailcímetek megadásával a megjegyzéseitek mellé kikerül az avatarotok.

(gyk: akkor műxik csak, ha a kommentednél azt a mailcímet adod meg, amelyiket beregisztrálod az mkavataron).

Érzem hogy holnap minden híradóba, bulvárműsorban és újságcímlapon az lesz hogy a magyarok mennyire istenkirályok hogy a világbajnokokat beledöngölik a földbe.

SZÁNALOM 

A sokat sejtető cím után engedjétek meg, hogy az idei tűzijátékkal kapcsolatos tapasztalataimat osszam meg Veletek. Előző évben ugye Pesten jártam az ominózus produkción. Az szörnyű emlék volt, idén meg sem fordult a fejünkben, hogy elinduljunk a fővárosba. Inkább bementünk Kiskunhalas legnagyobb terére és ott szemléltük meg az idei rakétákat. Azon röhögtünk Tídzsé spanommal, mikor megláttuk a tömeget, hogy az egész városban nem él annyi ember és brazil, ahányan ott nyomorogtak. Okulva a 365 nappal ezelőtti eseményekből, most nem mentünk atömeg mélyére, ha szaladni kellett volna, akkor is mi időben startolhattunk volna. A lövöldözés lement szép nyugalomban, ám amint véget ért a produkció, hatalmas villámlás kezdődött. A legidegesítőbb az volt,hogy ez rajtunk kívül senkit nem zavart. Próbáltam átvergődni magam a mulatozó emberáradaton, de azok vagy inni mentek vagy csigatempóban cammogtak össze-vissza. Ha tavaly ők is fent lettek volna, most nem így lézengenének, hanem kotródnának haza. Nagy szerencsénkre csak a ház előtti utolsó pár méteren kezdett el esni az eső, így épségben hazaértünk, de tuti, hogy akik bent maradtak bőrig áztak a viharban.