Ma nem akartam programozni, sot semmi komolyat csinalni gepen. Egesz delelott egy park arnyekos padjan ulve vegeztem a papirmunkat, illetve az egyszerubb todokat iPaden elinteztem.

Megis az ilyen “uldogelesek” kozben jutnak eszembe tok jo fejlesztesi otletek, es az esti teendo listara egybol felkerultek… (Jobb esetben, rosszabban meg Textastic nyit es megy a potyogve kodolas kozvetlenul a production sitaba). Sosem fogom tudni kuhuzni a dugot asszem.

Vesémbe látsz, Istenem, mint a röntgen. Viharlámpásod csontig átvilágít.
Jövőre harminc – szívem visszadöbben. Ellátni innét már a másvilágig.
Felelj dübörgő, fémes tapsaiddal, valómban járjon át az égi szólam! Nézd, félrever a szív, remeg a pitvar
− defibrillálj, ma még ne mondj le rólam!

// Závada Péter