Itt a tavasz, ilyenkor kis kedvenceink sem szeretnek a szobában üldögélni (mint ahogyan mi sem). Pár hete eszembe jutott, hogy mi lenne, ha nem csak az erkélyre vinném ki Luit, hanem mondjuk a parkba. Amikor van időm és szépen süt a nap, lemegyünk, s 30-40 percet sétálgatunk. Ilyenkor odaszaladnak a gyerekek, megkérdik mi az ott a fűben vagy épp rámondják, hogy ez egy érdekes sündisznó. Ilyenkor Lui csak pislog, hogy honnan jött ez a sok okos ember. Valami oknál fogva azonban a zöld fűnél sokkal jobban szokta vonzani a betonút a teknősömet. Akár merre viszem, mindig megtalálja a betont és ott akar mászkálni. Amúgy nagy fejlesztések előtt áll most a szobám (egyelőre annyit árulok el, hogy ez is Luival kapcsolatos), de biztosat majd csak akkor írok, ha elkezdődött a munkálat első szakasza. Addig itt van ez a mosolygós Lui kép :-)
“Lui csak pislog, hogy honnan jött ez a sok okos ember”
Hát igen, városi gyerekek, akik csak az Ablak-Zsiráfban látnak állatot… :)
És megkérdik a mobiltelfonomról, hogy “Az a távirányítója?”
Bejegyzések // Kommentek.