Egykor a legfontosabb item volt a naptárban… most pedig már csak az évekkel ezelőtt gondosan beállított automatika révén akad meg rajta a szemem.
Egy rövidke poszt erejéig megemlékezek róla, képeket hoznak a neuronok elő, majd csendben a remove gombra kattintok.
Így múlik el…
A lépésen lévő fél csak egyetlen lépést tehet (kényszerlépés) vagy több lépése is van, de mindegyik lépés veszít.
Ha már ép ésszel nem lehet előle menekülni, akkor szembe kell fordulni.
Nézem a filmet de teljesen más sztorit látok…
Az embert az új dolgok megismerése hajtja előre, ezért a történések nemértése kellemetlen érzés számára. Sőt kínzó. Némrteni valamit nagyon nemjó és zavaró. És zavartságában olyat tesz, ami eltér személyiségétől és ezáltal megváltoztatja önnönmagát. Kevés nemértés még belefér, de a sok már átformálja teljesen. Torzszülötté teszi.
Fáradt vagyok, mégis kínzom magam. Pont.
Valami miatt nagyon dobog a szivem.
Valami miatt valahova viszem
Mert a dolgom az,
Hogy megtegyek nagy dolgokat,
Amiket nem lehet.
Megint dobog a szivem, jaj valami miatt.
Hogy ha valamit üzen, hát a faszom a divat.
Mert egy lopott csók után nehezen alszik el este a férfi szív. Rengeteg nyitottmondat és ismeretlen változó kezdi tépázni a neuronokat. Meglátjuk.
Bejegyzések // Kommentek.