Gyönyörű, ám egyben félelmetes volt a mai utam Szegedről hazafelé. Amikor felszálltam a buszra, még minden a legnagyobb rendben zajlott. Kánikula, napfény, meleg. Aztán feltűnt a járaton csücsülve, hogy egyre sötétebb az égbolt, s lassan már csak az LCD kijelző világította meg közvetlen környezetem :-) S akkor megpillantottam az elsőt. Hirtelen tűnt fel, ugyanilyen ütemben távozott is. Cikázott, keresztül a szürkés fekete felhőkön. Igen, villámlott. Van ebben valami gyönyörű, ám egyben félelmetes is. (Most azt kérdezitek magatokban, hogy ugyan, ki a francot izgat egy átlagos villámokkal teli nap…)
A buszon többen felhördültek, elkezdett szakadni az eső, a sofőr pedig lelassított, mert nehéz ugye a viharban egyszerre vezetni és telefonálni az asszonnyal. Aztán persze épségben hazaérkeztem, de a buszról leszállva gyorsan keresnem kellett egy búvóhelyet, mert esernyő nem volt nálam (lévén, történetem elején már írtam, hogy Szegeden még minden OK volt). De most itt vagyok a kényelmes szobában, megszáradtam…
Ő…nem is.
Yo lesz ekkora kép? Kisebbet még nem tudok :-)
Szegedről jut eszembe, hogy egy csomó jó és szép szálláshely van arra. Hotelek, apartmanok, vendégházak vegyesen minden. Rég jártam már arra , pedig
Szegeden szörötök lönni :)
Ez az oldal egy érdekes próbálkozás, ha jól csipázom akkor Hotel Telefon Tudakozó szeretne lenni. Jó sok országot láttam az adatbázisába és ha belegondolok hány
város van a világon, akkor mindjárt a faktoriális elmélet borítja el az agyam. Lehet
sikerült felépíteniük az adatbázist, de nem lesz egyszerű nekik. Mindenesetre én
Prágába utaztam és tőlük tudtam meg egy hotel telefonszámát.
Tessék? :-)
// Uccsó kommentek
// Twitterbedrótozás
// Keresni is lehet
// RSS
Bejegyzések // Kommentek.